Katonatörténetek - Éjszakai támadás

A hadseregben az állandó harckészültség a legfontosabb. Az ellenség bármikor támadhat, de leginkább akkor teheti ezt, amikor a katonák békésen alszanak a körletükben. Ezért szükség van az éjszakai riadóra, illetve annak gyakorlására, hogy képesek vagyunk-e az ágyból kipattanva tizenöt percen belül harckészültségbe helyezni magunkat. Mit jelent ez pontosan? Alszol a vaságyon a katonai egyen pizsamádban, s miközben a barátnődről vagy feleségedről álmodsz, vagy csak egy ehető kaja nyújtotta élvezetről, amiben hetek, hónapok óta nem volt részed, egyszer csak éktelen üvöltésre riadsz fel. "Katonák! Ébresztő! Riadó!". Van tizenöt perced, hogy menet- és harckésszé varázsold magad és a teherautó, melynek a platóján gubbasztasz, elhagyja a laktanyát. Egy pillanatra sem lankadhatsz a nagy igyekezetedben, mert figyelmes altisztek üvöltöznek folyamatosan melletted. "Katona mit csinál? Ne tökölődjön, hanem igyekezzen!". S most nem idézzük fel azokat a nemi szerveket és rokonokat, amik és akik emlegetése ennek a tizenöt perces drámának a velejárói. 14 perc 59 másodperc telt el az első üvöltés óta, a zöld katonai teherautó kigördül a laktanya kapuján. Hurrá! A feladat első része teljesítve. A rozoga Csepel maximális sebességgel, - ami egyenesebb útszakaszokon eléri a 30 km per órát - vonszolja magát a pilisi dombok között. Hogy került oda az ellenség észrevétlenül? Azt senki sem tudja, de senkit nem érdekel. A katonák a platón nem ezt tárgyalják izgatottan, hanem próbálnak valamennyit visszanyerni az elvesztett éjszakából, egymásnak dőlve szunyókálnak a kényelmetlen fapadokon. Egy óra múlva megérkeznek a 25 kilométerre levő célállomásra, a teherautó megkönnyebbülve megáll. Persze leginkább a sofőr könnyebbül meg, egy árva petákkal nem fogadott volna arra, hogy ezzel az ócska tragaccsal ennyi embert el tud hozni ide. A katonák az üvöltő dervis, bocsánat a zászlós parancsait követve leugrálnak a gépkocsiról és felsorakoznak az utasításnak megfelelően, szépen egyenes sorban. S ekkor elhangzik a varázsige "Fegyvert vállhoz!" Döbbent csend és teljes riadalom. Azt nem hoztunk magunkkal, az a laktanyában maradt. A bokrok mögött az ellenség hangosan felröhög.

https://www.michaellackner.hu/