Rendszerváltás vagy rendszerváltozás? Játék a szavakkal vagy tényleg van érdemi jelentősége annak, hogy melyik kifejezést használjuk? 1989-ben Magyarországon rendszerváltás történt. Az egypárti diktatúrát, avagy a szocializmust felváltotta a plurális demokrácia és a szabad versenyen alapuló kapitalizmus ígérete. Ez az új rendszer hibákkal, döccenőkkel, konfliktusokkal és válságokkal, de működött egészen 2010-ig. Amikor is a fülkeforradalom leple alatt a kétharmad birtokában a Fidesz elindított egy rendszerváltozási folyamatot. A demokratikus és szabad versenyen alapuló rendszert jelentős mértékben megnyirbálta és jelentős mértékben módosította. Magyarországot a saját autoriter és korrupt képére alakította, de ettől még nem váltott rendszert, csak változtatott. Külső és belső okok miatt napjainkra, egy a 80-as évekhez nagyon hasonló helyzet alakult ki az országban. Egy olyan, mély gazdasági és erkölcsi válságban élünk Magyarországon, amely sok tekintetben hasonlít az 50 évvel ezelőttihez. Előkerültek a politikai lomtárból a régi jelszavak, rendszerváltozást vagy rendszerváltást! De valójában miről beszélhetünk, most 2025 elején? Váltás vagy változás jöhet? Melyek a két időszak hasonlóságai és melyek az eltérései? Ezt a kérdést járjuk körbe annak tudatában, hogy 1989-ben megvalósult a rendszerváltás, de azt, hogy 2026-ban letérünk-e az elmúlt 15 évben kijelölt útról Magyarországon, azt még senki sem tudhatja.
- Külső körülmények. Ebből a szempontból jelentős az eltérés a két korszak között. A nyolcvanas években a teljes szocialista blokk, melynek része voltunk súlyos gazdasági és erkölcsi válságban volt. A rendszer omladozott, abból kiugrani kockázatos, de lehetséges lépés volt. Magyarország elsők között lépett és ezzel akkor komoly előnyre tett szert (az, hogy az akkori előnyből mára hátrány lett, az egy másik történet). A szovjet blokk szétesett, és a többi „elvtársi, baráti” állam többsége követte példánkat. Ma szintén válságban van az a politikai, gazdasági rendszer (a Nyugat), amelyhez tartozunk. De ez a válság – a jelenleg érzékelhető jelek szerint – nem vezet a rendszer összeomlásához. Várhatók korrekciók, hangsúly eltolódások, de a rendszer hosszútávon is megmarad. Lényeges különbség az is, hogy 1989-ben az akkori hatalom a rendszer fennmaradásában volt érdekelt, míg az ellenzéke a megszűnésében, addig ma fordított a helyzet, az uralkodó hatalom szeretne kilépni a jelenlegi szövetségi rendszerünkből vagy azt arra a féldiktatórikus világgá változtatni, melyet Magyarországon már sikeresen létrehozott. Összefoglalva a külső körülményeket és a politikai kapcsolatrendszerünket, 1989-ben az ellenzék rendszerváltás akart a Nyugathoz való tartozással, ma a hatalom szeretne rendszerváltozást, azaz a nyugati orientáció helyett, egy mindenkitől egyenlő távolságot tartó semleges világképpel.
- A változás kulcsszereplői. Ebben a témakörben lényeges hasonlóságok figyelhetők meg. A 80-as években a rendszerváltás elsősorban a reformkommunistáknak, azaz a rendszert belülről bomlasztóknak volt köszönhető. Bihari, Lengyel, Kéri ütötte az első lukakat a szilárdnak hitt betonfalon, melyen aztán a későbbiekben előbújtak a palotaforradalmárok Kövér, Orbán, Deutsch. De ehhez kellett az is, hogy az akkori hatalom kulcsfigurái Németh, Horn asszisztáljanak. A helyzet jelenleg annyiban hasonló, hogy az Orbán rendszer lebontása is mintha belülről érlelődne. Magyar Péter is a Fidesz belsőbb köreiből került elő. A Fidesz szervezeten kívüli ellenzéke, DK, Momentum és a többiek látványosan megbuktak. Az, hogy Magyar Péternek lesznek-e társai a Fidesz köreiből és lesznek-e olyan kulcsszereplők a hatalomgyakorlók között, akik asszisztálnak a NER lebontásához az még nyitott kérdés. A jelei egyelőre nem látszanak.
- A hatalom szerepe. Véleményem szerint ebből a szempontból jelentős a különbség a két korszak között. A 80-as évek hatalombirtokosainak volt félni valója (nem kicsi) a politikai elszámoltatástól. Az elkövetett bűneik a személyi szabadságuk korlátozásával fenyegetett (az, hogy végül egy-két kivételtől eltekintve ez nem következett be, az megint egy más kérdés). Ugyanakkor érdemi anyagi veszteség nem érhette őket, hiszen komoly vagyonnal nem rendelkeztek. Ugyan a többségük jobban élt, mint a lakosság átlaga, de anyagilag nem sokat vesztettek volna egy elszámoltatással. Ma nagyon más a helyzet. A politikai bűnök súlya nem összehasonlítható az 50 évvel ezelőtti helyzettel, sokkal kisebb méretűek. Ahogy a vagyoni helyzet sem összehasonlítható. Akkor pár millió forint volt a tét, ma pár száz milliárd. És ez nem inflációs különbség. A NER által összelopott közvagyon sokszorosa annak, amit anno a kommunisták összeharácsoltak maguknak. A kérdés, hogy a politikai bűnök súlya vagy a jogtalanul megszerzett vagyon súlya a meghatározóbb az egyéni döntési mérlegen? 1989-ben a rendszer akkori urai komoly ellenállás nélkül átadták a hatalmukat, nagy kérdés, hogy 2026-ban ha komolyan azzal kell számolniuk, hogy a hatalommal együtt a milliárdokat is bukják, akkor elfogadják-e a békés kulcsátadást?
- Hatalom ereje. Itt is lényegesek a különbségek. 1989-ben egy szétesett, fáradt hatalmi elit állt szemben az újat akarókkal, ráadásul a rendszer névadója (Kádár) már sem fizikailag, sem szellemileg nem volt képes a helyzet kezelésére. A mai hatalmi elit még nem tart itt. Látszanak a fáradtság jelei, de még képesek a megújulásra, az erő összpontosításra. Sokkal jobb szellemi és fizikai állapotban vannak, mint 50 évvel ezelőtt az elődeik.
Összefoglalva a fentieket. 2026-ban, ha a Fidesz elveszíti a választásokat és a Tisza Párt nyer, akkor Magyarországon rendszerváltozás lesz, amely jóval kisebb történelmi súlyú esemény, mint egy rendszerváltás. Ennek ellenére azt gondolom, hogy ez a változás sokkal több konfliktussal, feszültséggel és társadalmi fájdalommal megvalósulni, mint a 89-es rendszerváltás.