Viktor Viktorovics elfoglalta Brüsszelt azzal, hogy sosem látott mértékű győzelmet aratott az EP választásokon, ami nem csak a Holdról, de a Marsról is fényesen látszik. A sok pici zöld marslakó nem is értette, hogy mi ez a nagy égzengés a távoli Föld nevű bolygón. Legalábbis ezt harsogta a kormányközeli, de egyébként független írott és íratlan sajtó. A nagy ünneplést némiképpen megzavarta, hogy Brüsszelben senki sem vette észre az új magyar Honfoglalást. Lányos zavarában Viktor Viktorovics rögvest be is jelentette, hogy Magyarország első számú közellensége most már nem a volt holland miniszterelnök Mark Rutte, hanem immáron Manfred Weber. Rutte jó elvtárs, alkalmas arra, hogy a NATO főtitkára legyen. Hogy mire volt alkalmas pár héttel ezelőtt a kormányközeli független sajtó szerint, azt most nem idéznénk fel. Szóval térjünk vissza Brüsszel elfoglalására. Győztek a nemzeti, szuverenista erők, bár a legtöbb szavazatot a mérsékelt jobboldal és a szociáldemokraták kapták. Ellentmondás? Látszólag az, főleg azoknak, akik ismerik a számokat, de nem Viktor Viktorovicsnak, aki gyorsan megálmodta, hogy ha mindenki összefog, aki nem mérsékelten jobboldali vagy baloldali, akkor össze lehet hozni egy harmadik erőt, aki pont a dobogó legalsó fokán fog állni. Ez ugyan még nem győzelem, de már dobogós hely. A fényes homlokú, világutazó rögtön informálta a nagyközönséget a nagyfőnök céljáról. „A szuverenista, patrióta erők összefogására van szükség az Európai Unióban, ugyanis jól látszik, hogy a liberális mainstream teljesen le akarja uralni a politikát, jól látszik, ahogy a választók akaratát figyelmen kívül hagyva osztozkodnak a pozíciókon.” Az üzenet egyértelmű és világos, a győztes uralkodni akar és ez elfogadhatatlan. Magyarországon sem a választásokat megnyerő Fidesz határozza meg a kül- és belpolitikánkat, hanem a vesztesek. MZP, Fletó és a többiek. Ja, nem. Nálunk demokrácia van, a győztesé a hatalom. Brüsszelben nincs demokrácia, mert a győztes liberális mainstream nem adja át a hatalmat a kisebbségnek. A világ tényleg igazságtalan, de a lehetőség adott. Fogjanak össze a nemzetiek és a szuverenisták és vegyék át az Unió vezetését. Hogyan? Ez egy jó kérdés. Derült égből villámcsapásként derült ki, hogy aki nemzeti az élből utálja a másik nemzetit, ha az egy másik nemzethez tartozik. Hogy lehet egy pártcsaládban az, aki nagy Magyarországról álmodik azzal, aki nagy Romániáról álmodozik? Nyilván, sehogy. Aztán itt vannak ezek a szuverenisták. Mitől szuverének? Brüsszeltől, Moszkvától, mindentől? Mindentől nem lehetnek szuverének, mert akkor nem lesz pénzük a politikai homokozóra. Így aztán úgy szuverének, hogy az egyiket Moszkva, másikat Washington, a harmadikat Peking finanszírozza. Bármely nagy hatalom, aki érdekelt abban, hogy az Európai Unió ne legyen meghatározó politikai és gazdasági tényező a világpolitikában. Így aztán a szuverének is képtelenek az összefogásra, hiszen nagyon utálják azokat, akik egy másik popsi iránt érdeklődnek. S most itt vagyunk ebben a lehetetlen helyzetben, amikor is Viktor Viktorovics itt áll magányosan a nemzetközi politikai színpadon a nagy győzelmével a tarsolyában, de mégsem akar senki összefogni az ő ötlete alapján, sőt ami a legszomorúbb, vele aztán végképpen nem akarnak egy közösséget alkotni. Pedig, egyáltalán nincs oka a bánatra. Igaz, hogy Európában egy jelentéktelen figura, akivel senki sem áll szóba, akit mindenki kerül, de Magyarországon fényes jövő áll előtte. A 4 kétharmad után 2026-ban a négyötöd vár rá. Fletó, aki sikeresen lenullázta a baloldalt, felismerte felelősségét ebben a szomorú történetben és úgy döntött, marad. Ha eddig csak ártani tudott az országnak, akkor mi oka lenne a változtatásra. A paraszt is kapát ragad a kezébe, ha a jég elveri a szőlőjét. És itt van az új messiás, aki pártszervezés címén mobiltelefonokat dobál a Dunába. Az EP választás eredményét értékelő szakértők kimutatták, hogy a semmiből jött Tisza párt szavazóbázisa, az iskolázottabb középosztály, akinek elege van a politikai analfabetizmussal, a leegyszerűsített, az ember legrosszabb tulajdonságaira alapozó kommunikációval. Az alelnök úr értett a szóból. Konszolidált, szavahihető politikai vezető helyet botrányhős lett. Viktor Viktorovics mégsem szomorú. Ezt a csatát is megnyerte.